Néhány találkozás eleinte kicsinek és jelentéktelennek tűnik. Hétköznapi zajok közepette, hideg neonfények alatt, olyan rutinok közepén történnek, amelyeket általában azonnal elfelejtünk. De néha egyetlen csendes pillanat is elég ahhoz, hogy valamit véglegesen megváltoztasson az emberben. Nem hangosan. Nem drámai. De csendben, emberileg és őszintén. Ez a történet egy hétköznapi estén kezdődik egy kis boltban — és egy olyan emlékkel ér véget, amely a mai napig megmaradt.
Még mindig szokatlanul tisztán emlékszem arra az estére. Nem azért, mert valami látványos történt, hanem mert valami csendes és mélyen emberi dolog történt egy
